Sárisáp-Annavölgy, 1919. szeptember 15. – Budapest, 1991. február 21.

Apja bányász volt. 1939-ben, Esztergomban érettségizett, majd 1940-től a Salgótarjáni Kőszénbánya IX. aknaüzemben fizikai munkás, majd irodista. 1940 őszétől egyetemre járt, 1944-ben a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Soproni Bánya-, Kohó és Erdőmérnöki szakán szerzett oklevelet. 1944–46-ban az egyetem Geodéziai és Bányaméréstani tanszékén tanársegéd. 1946–1953-ban a dorogi szénbányáknál mérnök, 1948-tól üzemvezető főmérnök, 1950-től vállalati főmérnök, 1952-ben tröszti termelési osztályvezető, majd tröszt főmérnök, 1953. augusztustól 1957-ig a szénbányászati tröszt igazgatója, 1958. január 29. és 1963. március 20. között a nehézipari miniszter első helyettese, 1963. március 20. és 1971. május 12. között nehézipari miniszter volt, majd nyugdíjazták. Kutatóként a háromfázisú keverékek (víz-levegő-szilárd) áramlásai viszonyainak vizsgálatával foglalkozott. 1947. augusztusban lett a Szociáldemokrata Párt tagja, 1948. júniustól az MDP, 1956. novembertől MSZMP tag volt.