Budapest, 1927. július 23. – Budapest (más forrás szerint Szeged), 2002. június 28.

Apja műszerész volt. Négy polgári osztályt végzett, 1941-től a Ganz Vagongyár géplakatos inasa, majd 1944. szeptembertől segéd volt. 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba. 1946-ban megválasztották a gyár SZIT titkárává. 1948. októbertől az MDP Budapesti Pártbizottsága Káderosztálya munkatársa 1950-ig, ekkor kétéves pártiskolára küldték. 1952-ben visszakerült az MDP Budapesti Pártbizottságára, a szervezési osztály politikai munkatársa lett, 1953. májustól 1956. október végéig az osztály helyettes vezetője volt. 1956. decembertől az MSZMP Budapesti Bizottsága Párt- és tömegszervezeti osztálya osztályvezetője. Az MSZMP XIV. kerületi titkára 1961-1962-ben, majd a Budapesti Pártbizottság titkára 1963-1964-ben volt. A KISZ KB első titkára 1964. január 6-ától 1970. februárig volt, majd megválasztották a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkárává. 1978. április 21. és 1980. december 3. között a Budapesti Pártbizottság első titkára. Ipari miniszter 1980. december 5. és 1983. december 9. között volt, tagja volt kormány mellett működő Gazdasági Bizottságnak is. A Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára 1983. december 9-én lett, 1985. március 4-én nyugdíjazták. Az MSZMP Központi Bizottság póttagjává 1962. november 24-én választották, rendes tagja 1965. június 25. és 1988. május 22. között volt. Az MSZMP Politikai Bizottságának tagja 1980. március 27-étől 1985. március 28-áig. Országgyűlési képviselő 1967. március 19. és 1990. március 16. között; előbb Borsod-Abaúj-Zemplén megye 17. számú, majd 1971. április 25-én Győr-Sopron megye 4. számú, 1980. június 8-ától Budapest 44. számú egyéni választókerületében. Az Elnöki Tanács tagja 1978. július-1980. december között. A Szakszervezeti Világszövetséghez tartozó Fémipari Dolgozók Nemzetközi Szövetségének elnöke 1974–1978-ban.