Budapest, 1925. november 2.- München, 1985. szeptember 19.

Tisztviselő családban született. 1943-1944-ben a Magyar Földhitelintézet tisztviselője. 1945-ben, szülei halála után egy évig a jezsuita rend novíciusa volt, majd hat hónapig egy gumijavító üzem munkása. 1950-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar-latin szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett, az ELTE BTK, illetve a Nyelv- és Irodalomtudományi Kar Magyar Irodalomtörténeti Intézet tanársegéde volt. 1954-től az Irodalomtudományi Dokumentációs Központ munkatársa, az MTA Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa 1956-ban lett, 1962 és 1964 között tudományos főmunkatársi beosztásban tevékenykedett; közben a Magvető Könyvkiadó irodalmi vezetője 1960-tól 1962-ig. 1948-ban lépett be a Magyar Kommunista Pártba, MDP, majd MSZMP tag volt. 1964-ben bekerült a pártapparátusba; az MSZMP KB Kulturális, Tudományos és Közoktatási Osztály politikai munkatársa, majd az osztály helyettes vezetője 1977-ig. 1977-ben kinevezték a kulturális miniszter helyettesévé, amelye funkciót haláláig ellátott. 1957-től a Szegedi Tudományegyetem Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi docense volt, 1960-1962-ben a Magyar Írók Szövetsége párttitkára, 1962-1964-ben titkára, választmányi tagja 1969-től haláláig volt. Kutatóként elsősorban a magyar reformkor irodalmával, illetve az 1945 utáni magyar irodalommal foglalkozott. 1979-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia tagjává.