A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A lőcsei Szent Jakab-plébániatemplomhoz – amelynek építése a 14. század első felében kezdődhetett – hozzáépítik a Szent György-kápolnát. (Egyik korai emléke a gazdag városi polgárcsaládok kegyurasága alatt álló magánkápolnáknak, amelyek az alapító temetkezési helyéül is szolgáltak.) | Budai János esztergomi kanonok és barsi főesperes kollégiumot alapít Esztergomban. A szegény diákok Krisztusról elnevezett kollégiuma (Collegium Christi pauperum scolarium) részére négy budai házát, valamint kanonoki és főesperesi javadalmát adományozza, hogy jövedelmükből a kollégium kiemelkedő képességű szegény diákjai külföldi egyetemen tanulhassanak. (Az alapítást IX. Bonifác pápa 1399. április 28-án hagyta jóvá. Az intézménynek saját könyvtára volt, mely Esztergom eleste [1543] után szétszóródott. Ösztöndíjalapként továbbra is működött, magyar diákok bécsi tanulmányait támogatta.) | Frangepán János, Zsigmond király horvátországi hadainak vezére megostromolja Vrána várát. Palisnai János megsebesül a vár védelmében, az ostrom mégis eredmény nélkül ér véget. | Egy pontosan meg nem határozható főúri csoport összeesküvést sző Zsigmond király megbuktatására. A résztvevőket Kanizsai János esztergomi érsek, kancellár csillapítja le a király nevében tett engedményekkel. | Ajaki Bereck a váradi püspököt vádolja, hogy annak népei Ajak nevű birtokára törve innen jobbágyait minden javaikkal és fából épült házaikkal együtt elvitték, s a birtokot, a gyümölcsfákat is kivágva, elpusztították. (A költöztetés során a boronavázra épített házak elszállítása általános gyakorlat volt.) | I. Tvrtko István bosnyák király udvarába fogadja a Magyarországról menekülőket, és támadást indít Zsigmond király ellen. Az év második felében megszállja Dalmáciát és Horvátország egy részét. (→ 1390. január) | Zsigmond brandenburgi őrgróf hadat vezet Szlavóniába felesége, Mária királynő kiszabadítására. Eredménytelenül ostromolja Gomnec várát.
HISTÓRIA KÖNYVTÁR KRONOLÓGIÁK, ADATTÁRAK 3.
BORHI LÁSZLÓAz Egyesült Államok és a szovjet zóna1945–1990Budapest 1994 |
2.
SIPOS PÉTERAdattár a II. világháború történetéhez
Budapest 1994 | A Budapesti Fővárosi Bíróság „a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésnek” minősítette az iskolán kívüli hitoktatást és hitbuzgalmi tevékenységet, ezért Havass Géza (I. r. vádlott) hitoktatót öt év 6 hónap, Merényi Gyulát (II. r. vádlott) 4 év 6 hónap, Nobilis Gábort (III. r. vádlott) 4 évi, Hontvári Miklóst (IV. r. vádlott) 3 év 6 hónap, Gáldy Zoltánt (V. r. vádlott) 2 év 6 hónap, Barday Ödönt (VI. r. vádlott) 8 évi, Ikvay Lászlót (VII. r. vádlott) a Katolikus Ifjúmunkások Országos Egyesülete (KIOE) egykori főtitkárát 6 évi, Emődi Lászlót (VIII. r. vádlott) 7 évi, Földy Endrét (IX. r. vádlott) 6 év 6 hónap, Lénárd Ödönt (X. r. vádlott) 7 év 6 hónap, Kölley Györgyöt (XI. r. vádlott) 3 évi börtönbüntetésre ítélte. |
