Tovább az elektronikus kiadványokra
Tovább az Eseménytárra

 

 

A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.

A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.

A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.

A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.

A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.

Glatz Ferenc művelődési miniszter a televízióban részletesen ismertette a művelődési tárca programját, bejelentette szándékát az állami iskolaalapítási monopólium feloldásáról s így az egyházi és magániskolák alapításának szabadságáról, az állam és egyház új típusú viszonyából következő tárcafeladatokról.

Az 1092/1989. MT számú rendelet a lelkiismereti és vallásszabadság érvényesülése érdekében, az állam és az egyházak, felekezetek közötti kapcsolatokkal összefüggő kérdések és ilyen jellegű kormányzati döntések véleményezésére, előkészítésére Országos Vallásügyi Tanácsot hozott létre. Elnöke a miniszterelnök, elnökhelyettese a művelődési miniszter, titkára a Minisztertanács Egyházpolitikai Titkárságának vezetője.

Az Elnöki Tanács 1989:14. számú törvényerejű rendelete jogutód nélkül fölszámolta az Állami Egyházügyi Hivatalt, megszüntette az állami hozzájárulás kötelezettségét az egyházi állásokhoz. Ezután csak az Elnöki Tanácsnak maradt meg az előzetes hozzájárulási joga olyan állásoknál, amelyek nem magyar (pápai) joghatóság alá tartoznak: katolikus magyar püspökök, az esztergomi, a kalocsai, egri érsekek, a pannonhalmi Szent Benedek-rendi nullius főapát, püspöki koadjutor, segédpüspök, apostoli adminisztrátor, nagyprépost, a római Pápai Magyar Egyházi Intézet igazgatója, címzetes püspök. → 1990. január 24.

A budapesti német követ közlése a magyar külügyminiszternek: Németország nem kéri Magyarország részvételét a háborúban, de a magyar kormány ne tegyen semlegességi nyilatkozatot.

A 8220/1939. ME. sz. rendelet értelmében minden hadtestparancsnokság székhelyén országmozgósítási kormánybiztos működik.

Németország hadüzenet nélkül megtámadja Lengyelországot. A mintegy 1,5 millió főnyi német hadsereg, az 54 hadosztály (ebből 6 páncélos és 4 gépesített), a közel 3000 harckocsi és a kb. 1300 repülőgép az Észak és a Dél hadseregcsoportba, valamint az 1. és a 4. légiflottába tömörül. A kb. 1 milliós lengyel hadsereg 38 gyalogoshadosztályból, 11 lovasdandárból és 2 gépesített dandárból áll, kb. 1100 könnyű páncélozott harcjárművel és 745 repülőgéppel rendelkezik.

Schieberna Ferenc, a hadműveleti kormánybiztos jogkörrel fölruházott nyilas főispán helyszíni szemlét tartott a veszprémi püspöki palotában, és követelte az egyik szárny átengedését katonai beszállásolás céljaira. Szerdahelyi Szabolcs püspöki szertartó ezt megtagadta, ezért letartóztatták. Mindszenty József veszprémi megyéspüspök tiltakozott az eljárás ellen, s ő is megtagadta a beszállásolás engedélyezését. Ezért hatósági rendelkezéssel való szembehelyezkedés, hatósági közeg elleni erőszak, a lakosság fellázításának kísérlete, a közrend, a közbiztonság és a hadműveleti érdekek veszélyeztetése vádjával a főispán utasítására letartóztatták és rendőrségi őrizet alá helyezték. (A letartóztatási parancsot csak november 30-án állította ki Schieberna Ferenc főispán.) A püspökkel együtt bebörtönzött papok: Kőgl Lénárd, Langmár Lipót kanonok, Lékai László titkár, Máhig János hittanár, Megyesi Schwartz Róbert irodaigazgató, Mészáros Tibor levéltáros, Rosta Ferenc hittanár, Solymár István lelki igazgató, Szabadhegyi Szabolcs és Varga Péter Pál teológiai tanárok.

Mészáros János budapesti érseki helynök elnökletével tartott értekezleten előkészítették a katolikus egyházközségek országos méretű kiépítését. (A szervezkedés hallgatólagos célja az iskolai fakultatív vallásoktatás kiharcolása volt. A vallásoktatás ugyanis ekkor a templomokban folyt.)

Kihirdették az 1909:XIII. törvénycikket A lelkészi jövedelem kiegészítéséről szóló 1898. évi XIV. törvénycikk módosításáról. Az 1898:XIV. törvénycikk 1–2. §-át módosította a törvényesen bevett vallásfelekezetek (tehát már a katolikusokra is vonatkozott!) lelkészeivel kapcsolatban. Az 1908. január 1-jétől lévő állásokra az államkincstár terhére évenként a megfelelő képesítéssel bíró lelkész 1600 koronát, a nem képesített lelkész 800 koronát, a képesített segédlelkész 1000 koronát, a nem képesített segédlelkész 800 koronát kap. A katolikusokra vonatkozóan csak akkor lép érvénybe a törvény, ha a nagyjavadalmasok az általuk megajánlott 700 ezer koronát, a vallásalap az évi 1,2 millió koronát befizeti a kongrua-alapba. A többit az államkincstár fedezi.

Kihirdették az I. Ferenc József király által április 25-én szentesített, A főrendiház szervezetének módosításáról szóló 1885:VII. törvénycikket. I. rész B.: Méltóságuk, illetve hivataluknál fogva, egyházi tisztük tartama alatt tagjai a főrendiháznak: ,,a.) a magyar szent korona országainak latin és görög szertartású római katolikus egyháznagyjai,

tovább