Albertirsa, 1897. március 11. – Budapest, 1971. augusztus 1.

Apja kovácsmester, majd lókereskedő volt. A középiskola után, 1915 és 1919 között katonai szolgálatot teljesített. 1921 és 1925 között a Nagy Magyarország c. lap riportere, majd politikai munkatársa. 1925-ben jogi diplomát szerzett, majd 1927-ben bírói és ügyvédi vizsgát tett le. 1925-től 1945-ig tagja volt a Vázsonyi-féle Nemzeti Demokrata Pártnak, a párt főügyésze, majd 1942-től társelnöke. 1945 után ügyvédként dolgozott. 1947-ben a Független Magyar Demokrata Párthoz csatlakozott, az 1947. augusztus 31-én tartott országgyűlési választásokon a párt Fejér és Komárom-Esztergom vármegyei listájáról került be a törvényhozásba. Az FMDP-nek a népfronthoz való csatlakozása után, az 1949. májusi választásokat követően is az országgyűlés tagja maradt. 1949 és 1954 között a Magyar Függetlenségi Népfront Országos Tanácsa tagja volt, még az 1960-as években is tovább folytatta ügyvédi hivatását.