Budapest, 1911. november 4. – Budapest, 1994. május 2.

Jogászcsalád leszármazottja. 1934-ben a szegedi Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán doktorált, majd ügyvédi és bírói vizsgát tett. 1939-től a fővárosban ügyvédként dolgozott. 1941-bebn belépett a Független Kisgazdapártba, 1943-ban részt vett a polgári tagozat megalakításában, 1944-ben tagja volt az antifasiszta ellenállási mozgalomnak. 1945-ben tagja lett az FKGP V. kerületi szervezete vezetőségének és a kerületi nemzeti bizottságnak. 1945. szeptember és 1948. május között a Népbíróságok Országos Tanácsában népbíró, a háborús főbűnösök ügyének előadója. Az 1947. augusztus 31-i választásokon a párt országos listáján pótképviselő lett, behívására 1949. január 27-én került sor. 1949. májusban már nem jutott mandátumhoz. 1949-től tanult hívatását gyakorolta, 1951-ig az Ügyvédi Kamarák Országos Bizottsága tagja volt.