Bojt, 1912. június 1. – Budapest, 1982. július 19.

1930-ban autófényező szakmát tanult. 1937-ben belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba, majd bekapcsolódott az illegális KIMSZ tevékenységébe, a rákospalotai szervezet titkára lett, csatlakozott a KMP-hez. Több alkalommal letartóztatták, 5 hónap fogházbüntetésre ítélték. 1944-1945-ben a rákospalotai ellenállás tagja volt. 1945-ben az MKP pécsi városi szervezet káderese, a fővárosban az ÁFOSZ iskola vezetője, majd Zala és Tolna megyében, Rákospalotán az MKP és MDP politikai munkatársa volt, tagja lett az MSZMP-nek. 1949-ben a három hónapos pártiskola elvégzése után a Külügyminisztériumba került. 1950-től 1963-ig főosztályvezető, majd külügyminiszter-helyettesnek nevezték ki. 1971-től 1975. augusztusi nyugdíjazásáig a Magyar Népköztársaság szófiai nagykövete volt.