Érd, 1912. augusztus 1. – Dunaújváros, 1995. október 17.

Hat elemit végzett, majd a Lipták és a Ganz gyárakban vasöntő szakmát tanult. 1931-től a Ganz Hajógyárban öntősegédként alkalmazták, szakszervezeti tag lett. 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba, átigazolták az MDP-be, tagja volt az MSZMP-nek.. Később öntőmunkás volt, majd 1948-ban művezetőnek léptették elő. 1949-ben a Nehézipari Központba került, az üzemgazdasági főosztály vezetője lett s egyúttal a kohóipari központ vezetője volt. 1949 végétől a Nehézipari Beruházási Vállalat igazgatóhelyetteseként, majd igazgatójaként a dunapentelei illetve a sztálinvárosi vasmű- és városépítés helyszíni vezetője. 1953-tól a Dunai Vasmű igazgatója. Gazdasági és Műszaki Akadémiát végzett. 1962. január és 1964. február között kohó- és gépipari miniszterhelyettes volt, majd nyugdíjazták.  1971-től a Vas-, Fém- és Villamosipari Dolgozók Szakszervezetének alelnöke, 1975 és 1989 között elnöke volt. 1960-tól a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tagja és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja is. 1970-ben Állami Díjat kapott.