Budapest, 1900. július 5. – Érd, 1973. január 16.

Hat elemit végzett, a Tanácsköztársaság alatt vöröskatona volt. 1922-től a diósgyőri vasgyárban dolgozott, 1945-ig mérlegkészítő volt. 1932-ben belépett Nemzeti Radikális Pártba, felső-magyarországi párttitkár lett, 1935–1936-ban a párt diósgyőri szervezetének titkára. 1937-től a NRP és az FKGP fúziója után, a Független Kisgazdapárt tagja, 1939-ben a párt országos listáján pótképviselővé választották. Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választásokon a párt Borsod-Gömör-Zemplén-Abaúj vármegyei választókerületében képviselői mandátumhoz jutott, a FKGP miskolci szervezete vezetőségi tagja. 1947. szeptember 12-étől 1948. április 17-ig a párt egyik alelnöke volt. 1949 után a fővárosban maradt, a Láng Gépgyár segédmunkása volt.