Miskolc, 1923. október 6.

Munkáscsaládban született, apja bányász, majd polgári iskolai altiszt volt. Szülővárosában esztergályos és lakatos szakmát tanult a fémipari szakiskolában, majd a gépipari középiskolában osztályvizsgát tett. 1945-ben katona lett, Németországba vitték, majd Franciaországban hadifogoly volt, 1946. májusban került haza. A DIMÁVAG Gépgyárban helyezkedett el, belépett a Magyar Kommunista Pártba és a vasasszakszervezetbe. Munkahelyén 1948-ban üzemi bizottsági tag volt, 1954-ig a műszaki és gazdasági bizottság vezetője; szerkesztő, majd rajzellenőr csoportvezető, osztályvezető főmechanikus, a hidegüzemi tömb főmérnöke beosztásban dolgozott. 1957. júniusban lett vállalati főtechnológus, októbertől vállalati főmérnök. Közben 1950 és 1953 között a miskolci Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetemen tanult, gépészmérnök oklevelet szerzett; 1968-ban ugyanott gazdasági mérnök végzettséghez jutott, 1969-től műszaki doktor. 1962-től 1974-ig a borsodi pártapparátusban tevékenykedett, az MSZMP Miskolci városi pártbizottság első titkára volt; majd az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei titkárának választották meg, 1984. október 15-én mentették fel funkciójából. 1958-ban fejezte be a három éves Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemet, városi tanácstaggá választották. Az 1963. február 24-i országgyűlési választásokon a Hazafias Népfront Borsod-Abaúj-Zemplén megyei listáján pótképviselővé választották; 1967. március 19. és 1975. április 11. valamint 1980. június 8. és 1985. április 19. között országgyűlési képviselő volt. Előbb Miskolc 2. számú egyéni választókerületében, majd Borsod-Abaúj-Zemplén megye 4. számú egyéni választókerületében, végül Borsod-Abaúj-Zemplén 2. számú egyéni választókerületében került megválasztásra. 1985-ben nyugdíjazták, 1975 és 1985 között az MSZMP KNEB tagja volt.