Bánhida, 1919. február 8.

Bányászcsaládban született. Hat elemit és két év szénipari iskolát végzett. 1934-től a tatabányai központi gépműhelyben dolgozott, 1938 és 1940 között kitanulta a vas- és fémesztergályos szakmát, szerszámkészítőként dolgozott. 1941-ben vonult be katonai szolgálatra, 1943-ban gépkocsivezetőként megjárta a szovjet frontot is. 1943-ban hazatért, belépett a vasasszakszervezetbe, 1944. októberig a fővárosi Schmieder szerszámgépgyárban kapott munkát. 1945-ben, a tatabányai gépműhelyben belépett a Magyar Kommunista Pártba, üzemi párttitkárrá választották. 1946-ban az MKP Komárom megyei pártbizottsága káderosztályán aktíva volt, 1947-től az MKP tatabányai pártbizottsága szervezője az ipari üzemeknél, majd káderes, 1948. áprilistól a káderosztály vezetője. 1949. szeptemberben lett az MDP tatabányai városi pártbizottság titkára. 1950 és 1952 között elvégezte az MDP két éves pártfőiskolát. 1952. augusztusban az MDP KV Párt- és Tömegszervezetek Osztálya javaslatára megválasztották az MDP Győr-Sopron megyei pártbizottság első titkárává. (Más forrás szerint 1954. március 28-ától volt megyei első titkár.) Beiratkozott a közgazdaság-tudományi egyetemre, másfél év után pártutasításra tanulmányait abbahagyta és a pártfőiskola harmadik évfolyamán tanult tovább, de utolsó államvizsgáját a forradalom miatt már nem tette le. 1956. október 27-én Csehszlovákiába menekült, november 4-én tért vissza. Távozása miatt 1957-ben pártbüntetést kapott. 1956. november és 1957. április között az MSZMP központi pártszervezője, majd a tatabányai városi pártbizottság munkatársa volt. Az 1953. május 17-i országgyűlési választásokon a Magyar Függetlenségi Népfront Győr-Sopron megyei listáján választották országgyűlési képviselővé.