Bulcsu, 1912. október 8. – Budapest, 1973. július 13.

Szegényparaszti családban született. Elemi iskoláit szülőhelyén végezte, majd 1931-ben, a beregszászi reálgimnáziumban érettségizett. A következő évben,  Pozsonyban tanítói képesítést szerzett. 1932 őszétől szakmájában dolgozott, előbb Váriban, majd különböző községekben tanított. 1932-ben kapcsolatba került a Szlovákiai Ifjúmunkás Szövetség magyar csoportjával, majd bekapcsolódott a Sarló-mozgalomba, az 1935-ben alakított Magyar Szellemi Társaság munkájába is. Az Új Korszak című pedagógiai lapot szerkesztette, majd az ungvári kiadású Magyar Munkásban és az ostravai Magyar Napban jelentek meg írásai. 1937-ben lett a CSKP tagja, pártmegbízatásként a kárpátaljai magyar fiatalok mozgalmát szervezte, 1938-ban káderképző tanfolyamot vezetett. 1940. áprilisban a bevonuló magyar hatóságok letartóztatták, bizonyítékok hiányában szabadon engedték, de 1940 májusában rendőri felügyelet alá került és bevonultatták. 1941-től a huszti határőrszázadban szolgált, 1944 nyarán megszökött, a partizánok által ellenőrzött hegyekbe menekült. 1944. november elejétől 1945. január 8-ig Beregszász párttitkára volt. A Magyar Kommunista Párt hívására családjával átköltözött Magyarországra; 1945. februárban a debreceni pártiskola tanára lett. 1945. júniustól a pécsi pártiskolát szervezte és vezette, majd 1946. áprilisban a budapesti központi pártiskola káderfelelőse lett. 1946 augusztusától a pécsi pártbizottság titkára, majd a fővárosban állami tanító volt. 1947. augusztus 31. és 1967. január 28. között országgyűlési képviselő; előbb az MKP, majd a Magyar Függetlenségi Népfront országos listájáról, 1953. május 17-én a MFNF, majd a HNF Vas megyei listájáról választották be a törvényhozásba. 1963. február 24-én a Hazafias Népfront Pest megyei listájáról került be a Parlamentbe, 1971. április 25-én Fejér megye 2. számú egyéni választókerületében szerzett képviselői mandátumot. 1948. június közepétől a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége agitációs és propagandaosztálya helyettes vezetője volt. 1948. november 1-jén a Honvédelmi Minisztérium agitációs és propagandaosztályára vezényelték, majd 1949 elejétől a Magyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnök-helyettese, vezérőrnagyi rendfokozatban. 1954 őszén a moszkvai Vorosilov Katonai Akadémiára küldték, 1956. október 30-án tanulmányait megszakítva tért haza, november közepétől a Magyar Néphadsereg Katonatanácsának tagjaként a karhatalom irányításában és a hadsereg újjászervezésében vett részt. 1957. novembertől a hadsereg politikai főcsoportfőnöke és honvédelmi miniszterhelyettes. 1958. február 10-én leszerelték, művelődési miniszterhelyettesként az alsó- és középfokú oktatási rendszer irányításával foglalkozott. 1961. szeptember 13-tól haláláig művelődési miniszter volt. Hivatali ideje alatt oktatási törvény előkészítése és végrehajtása valamint oktatáspolitikai határozat előkészítése történt. 1957. június 29-étől 1958. február 14-ig az MSZMP Központi Bizottság póttagja, majd haláláig tagja volt. 1962 és 1970 között a Politikai Bizottság póttagja. 1962-től tagja volt az MSZMP KB Agitációs és Propaganda-, majd 1970-től az Ifjúsági Bizottságának is. Az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács elnöke és az Országos Közművelődési Tanács alelnöke is volt.