Nagyenyed, 1921. szeptember 16.–Budapest, 2010. január 17.

 A Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – francia-olasz-román szakos tanári és 1946-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. A párizsi École Normale Supérieure-ön tanult tovább, 1949-ben a Sorbonne-on is doktorált. Emellett a párizsi Magyar Intézet titkára és az MTI párizsi kirendeltségének munkatársa, majd 1949-től a Hungária Könyvkiadó lektora volt. 1952-ben lett a Művelt Nép Könyvkiadó lektorátus vezetője, 1953-tól a Kiadó Tanács elnökhelyettese, majd a Kiadó Főigazgató helyettes vezetője 1954-ig, vezetője 1955 és 1963 között. Az MSZMP KB Tudományos és Kulturális Osztály vezetője 1963. december 5. és 1966. december 3. között volt, közben az ELTE BTK Francia Nyelv és Irodalom Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára 1965. augusztus 1-jétől 1988. december 31-ig; emellett az ELTE rektor-helyettese 1967–1970-ben.  Művelődési miniszter 1982. június 25. és 1988. június 29. között. 1952-ben lett tagja a Magyar Dolgozók Pártjának, majd MSZMP tag volt. A 17–18. századi diplomácia-és eszmetörténettel, a francia-magyar történeti és művelődéstörténeti kapcsolatok történetével, a francia felvilágosodás történetével és magyarországi hatásával foglalkozik. Külföldi levéltári források felhasználásával részletesen feltárta Thököly- és a Rákóczi-szabadságharc diplomáciai történetét. A Magyar Tudományos Akadémia tagja 1967-től; az MTA főtitkárhelyettese 1970–1971-ben, 1975-től 1982-ig, megbízott főtitkára 1971–1972-ben, majd főtitkára 1972 és 1975 között.