Budapest, 1909. július 15. – Budapest, 2002. április 30.

Apja kereskedelmi alkalmazott, majd kiskereskedő volt. Építészmérnök volt, Bécsben a műszaki főiskolán végzett. 1945 előtt magán-tervezőirodákban dolgozott. 1942–1943-ban munkaszolgálatos volt, majd hadifogságba került, 1945. októberben jött haza, belépett a Magyar Kommunista Pártba, majd MDP tag volt. 1947-ig a Közmunkáknál dolgozott, majd 1947. májusban került az Építésügyi Minisztériumba. 1948. januártól a Nehézipari Központban dolgozott, majd az Építési Főhatóságnál, 1949. februártól a Magasépítésnél, november 1-jétől a Nehézipari Tervező Irodában, 1953. áprilistól az Építésügyi Minisztériumban miniszterhelyettes volt 1961. júniusig. 1948–53-ig az Iparterv igazgatója, 1953-61 főosztályvezető, majd miniszterhelyettes az Építésügyi Minisztériumban. 1961-től tanszékvezető egyetemi tanár a Budapesti Műszaki Egyetemen, 1963. augusztustól 1968-ig rektor-helyettes. Az Építőipari Tudományos Egyesület alapító tagja és 1949-től elnökhelyettese. Részt vett az ipari tervezés megszervezésében, elméletének és gyakorlatának kialakításában.