Endrőd, 1901. június 12. – Endrőd, 1979. december 12.

Földnélküli kubikos család gyermeke volt. Apja a Tanácsköztársaság idején a helyi direktóriumban tevékenykedett, ő vöröskatona lett. A kommün bukása után ezért nyolc hónapra internálták. 1922-ben belépett az endrődi földmunkás egyletbe, amelynek 1945-ig aktív tagja maradt. 1925-ben a Magyarországi Szocialista Munkáspártnak, majd annak feloszlatása után az Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak lett tagja. Illegális sajtótermékeket terjesztett, béremelési sztrájkot szervezett, anyagilag támogatta a Vörös Segélyt. Mindezért a helyi hatóságok sokat zaklatták, 1926-ban le is tartóztatták és hosszabb ideig vizsgálati fogságban, tartották. 1944 októberében a front elvonulta után azonnal belépett a Magyar Kommunista Pártba, elnöke lett a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége helyi csoportjának. Szülőfaluja decemberben a szakszervezetek képviselőjeként őt küldte képviselőnek az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. 1945 tavaszán aktív résztvevője volt Endrődön a földreform végrehajtásának. A következő évtizedekben több helyi testület, bizottság tagjaként vett részt faluja közéletében.