Székesfehérvár, 1893. szeptember 6. – Székesfehérvár, 1964. március

 Apja ácssegéd volt. Az elemi iskola hat osztályának elvégzése után kitanulta a kőműves szakmát. Az I. világháború négy éve alatt végig katonáskodott, tizedesként szerelt le. A háborút követő időszakban gázgyári munkásként dolgozott. A Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak 1920-ben lett tagja és az is maradt egészen a két munkáspárt 1948-ban bekövetkezett egyesüléséig. Az MSZDP-ben a székesfehérvári szervezet titkára volt, majd tagja az országos pártvezetőségnek is. 1945. június 24-én Fejér megye képviseletében választották be az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. Szülővárosának helyettes polgármestere volt 1945–1948-ig. A koncepciós pereknek ő is egyik áldozata, 1952-ben hét esztendőre ítélték, ebből három és fél évet le is töltött. Kegyelemmel szabadult 1955-ben. A Legfelsőbb Bíróság 1962-ben az ellene emelt vád alól bűntett hiányában felmentette. 1956. október 27-étől tagja volt a Fejér Megyei Nemzeti Bizottságának, és annak intézőbizottságába is beválasztották. A napi eseményekben nemigen vett részt, főleg az SZDP szervezésével foglalkozott. November 4. után elkerülte a felelősségre vonást.