Érsekvadkert, 1921. március 20. – Budapest, 2003

Cseléd és napszámos szülők gyermeke. Hat elemi osztályt végzett, majd részes arató és napszámos volt. 1936-től a fővárosban építőipari segédmunkás, 1938-tól MÉMOSZ tagja, 1940-től a Magyarországi Szociáldemokrata Párt ifjúsági tagozatához csatlakozott, Országos Ifjúsági Bizottság szemináriumát látogatta. 1940 és 1942 között kőműves tanonc a Magyar Vasbeton Építőipari Vállalatnál. 1942-ben lett katona, a frontról 1944. decemberben átszökött a szovjet csapatokhoz. 1945. februárban lett a Magyar Kommunista Párt tagja. Márciustól Nógrád megyében pártszervező volt, segítette a földreformot, tagja lett az MKP Nógrád megyei pátbizottságának, 1945. júniustól salgótarjáni városi és járási rendőrkapitány volt. 1945 végén két hónapos pártiskolára küldték, majd az MKP balassagyarmati járási pártbizottság titkára lett. 1947. szeptembertől az MKP Szervezési Osztály belső instruktora volt. 1948. májusban lett a MOSZK, majd a SZÖVOSZ központjában előadó, majd megválasztott pártitkár, később főosztályvezető. 1953-től a SZÖVOSZ Élelmiszer–Háztartási Főosztály vezetője volt. 1957-ben kinevezték a SZÖVOSZ elnökhelyettesévé, 1969. januártól dolgozott a Belkereskedelmi Minisztériumban, az Élelmiszer és Vegyi Kereskedelmi Főosztály vezetője lett. 1971. július 21-étől belkereskedelmi miniszterhelyettes volt 1982. februári nyugdíjazásáig és felmentéséig. 1954-ben befejezte a Gazdasági és Műszaki Akadémiát, közgazdász képesítést szerzett. 1967-ben államvizsgázott az MSZMP Pártfőiskolán.