Muraszerdahely, 1909. május 17.

Neve Anton Rob változatban is ismert. Földműves családból származott. Az elemi után négy polgárit végzett. Tizennégy éves korától géplakatos-tanuló, majd vasmunkás lett. 1927-ben kapcsolatba került a munkásmozgalommal. 1936-ban felvették Jugoszlávia Kommunista Pártjába. 1937-ben rövid időre letartóztatták, 1939-ben egyhavi fogházra ítélték. 1938–1940-ben a kommunista párt zágrábi titkára volt. 1941-től részt vett az antifasiszta népfelkelők harcában. 1943. januárjában a magyar hatóságok letartóztatták, és Szombathelyen kétévi fogházra ítélték. Büntetését a magyar kommunistákkal együtt töltötte a váci börtönben. 1944 őszén velük együtt megszökött a börgöndi építkezésről. Újpesten partizáncsoportot alakított, többször fegyveres összecsapásba bocsátkozott a német katonákkal. 1945-1946-ban instruktorként dolgozott a Magyar Kommunista Párt szervezési osztályán. 1946-ban a Magyarországi Délszlávok Szövetsége, később a Magyarországi Délszláv Antifasiszták Szövetsége főtitkárává választották. Karrierjében szerepet játszott, hogy sokáig együtt élt Rákosi Mátyás unokahúgával. Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon az MKP országos listájáról bejutott a törvényhozásba. A magyarországi délszlávok vezetőjeként üdvözölte a parlamentben az 1947. október 15-én megkötött magyar-jugoszláv kulturális egyezményt. 1948. március 12-én a Magyar-Jugoszláv Társaság intézőbizottsági tagjává választották. A társaság főtitkárának is jelölték, de az MDP vezetői nem támogatták megválasztását. Az 1948. június 28-i, a jugoszláv kommunistákat elítélő Kominform-határozattal nem értett egyet, a tőle kért hűségnyilatkozat közzétételét megtagadta, emiatt Farkas Mihály elvette tőle képviselői igazolványát. 1948. július 2-án éjjel várható lefogása elől Lazar Brankov – a követség ügyvivője – segítségével Jugoszláviába menekült. (Szinte bizonyos, hogy az UDB-nek – Upravna Dravna Bezbednost, Állambiztonsági Hivatal – dolgozott). A Magyar Dolgozók Pártja Központi Ellenőrző Bizottsága 1948. július 6-i rendkívüli ülésén kizárta a pártból. Ugyancsak július 6-án jelentették be az Országgyűlésben, hogy lemondott képviselői megbízatásáról. Az 1950-es évek elején Belgrádban, a szakszervezeti központban dolgozott. További sorsa ismeretlen.