Jászkisér, 1907. augusztus 3. – Jászapáti, 1967. május 10.

Szülei gazdasági cselédek voltak, majd földet béreltek. Öt elemi osztályt végzett, majd summás és mezőgazdasági cselédként dolgozott; később egy évig a mezőhegyesi cukorgyárban alkalmazták. Tizenkilenc éves korától 1935-ig különböző helyeken kőtörőként dolgozott. Tizenhat éves korától látogatta a helyi munkáskör rendezvényeit, 1932-ben szülőhelyén megalakították a szociáldemokrata párt helyi szervezetét, bekapcsolódott a földmunkások szervezkedésébe is. A pártszervezet felszámolása után egy Fejér megyei tehenészetben kapott munkát, majd Jászkíséren állatokat tartott, baromfival kereskedett. 1944-ben a szovjet bevonulás után rendőr volt, 1945. januárban lépett be a Magyar Kommunista Pártba, áprilistól községi párttitkár; nemzeti bizottsági tag volt, beválasztották a helyi képviselő-testületbe. 1945 márciusában a járási földigénylő bizottság elnöke, odahaza is a földigénylő bizottságot vezette. 1945. júliusban két hetes pártiskolát végzett Szolnokon, majd két hónapig pártiskolára járt Pécsett. 1946. januártól járási párttitkár, 1949. februártól az MDP kunszentmártoni járási titkára, júniustól a DÉFOSZ Szolnok megyei titkárság vezetője lett 1952. január 1-ig, majd a szolnoki Állami Gazdaságok Tröszt igazgatója, 1953. márciustól a Palotási Állami Gazdaság vezetője volt. 1955. márciusban választották meg az MDP járási pártbizottság mezőgazdasági titkárává; 1954-ben fejezte be a mezőgazdasági akadémián folytatott tanulmányait. Funkciójából 1956. október 28-án leváltották, novemberben visszahelyezték,  beosztásából decemberben felmentették. 1956. decemberben lépett be a Magyar Szocialista Munkáspártba, jelentkezett a karhatalomba. 1957. januártól párszervező a jászapáti járásban, február 1-jétől a jászberényi járási tanács elnöke. 1953. május 17-én a Magyar Függetlenségi Népfront Szolnok megyei listáján pótképviselővé választották, behívására 1957. május 9-én került sor.