Tök, 1883. június 15. – Tök, 1954. május 9.

Kisparaszti családból származott, apja 10 kat. hold földet birtokolt. Miután elvégezte a népiskola hat osztályát, Budapestre ment munkát keresni. 1901-ben, egy fővárosi kocsmában dolgozott alkalmazottként, majd hazatérve gazdálkodott és fuvarozást vállalt. 1904-től 1907-ig katonai szolgálatot teljesített. 1908-ban Zugligeten, valamint Leányfalun tehetős emberek villáiban kertészkedett. 1908–1909-ben raktárkezelő, illetve segéd mozigépész az Uránia moziban. 1910-től levélkiadó, majd -kihordó a Magyar Postánál. 1914. július 26-ától 1919. január 3-ig katona az orosz fronton. 1919-ben a posta – betegségére való tekintettel – nyugdíjazta. Felgyógyulása után az örökölt 3 kat. holdon, majd a Nagyatádi-féle földreform során kapott 1, 5 kat. holdon önálló gazdálkodásba kezdett. Az újabb földvásárlásokkal együtt végül 28 kat. holdra nőtt családi birtoka. A szántóföld művelése mellett szőlőt és gyümölcsöst telepített, valamint méhészettel is foglalkozott.

1909. november 29-étől, megalapításától tagja a Nagyatádi Szabó István-féle Országos Függetlenségi és 48-as Gazdapártnak. Az 1920-as évek végén a Csoór Lajos-féle lojális ellenzéki Kisgazda, Kisiparos, Fölműves Nagyatádi Pártban tevékenykedett. 1931-ben a Független Kisgazdapárthoz csatlakozott, s egészen 1948-ig a községi szervezet elnöke volt. 1947. augusztus 31-én a Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Bács-Bodrog megyei választókerületben pótképviselő lett, 1948. november 16-án behívták az Országgyűlésbe. Az FKGP országos nagyválasztmányi tagja.