Budapest, 1942. január 28.

Édesapja banktisztviselő volt. 1960-ban érettségi vizsgát tett, majd az Építéstudományi Intézetben dolgozott. 1961-től a budapesti Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának hallgatója volt, 1963-ban egy évig Párizsban tanult és dolgozott. 1967-ben szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán. 1967-től a Budapesti Városépítési Tervező Intézet városrendezési irodájában dolgozott. 1971-ben meghívták Zalaegerszeg főépítészének, egyúttal a Zala Megyei Tervező Vállalat komplex magasépítési irodáját irányította. 1974-től ismét a fővárosban élt. 1985-ig a Városépítési Tudományos és tervező Intézetben a regionális tervezési iroda műteremvezetője, majd irodavezetője. 1981 és 1985 között mellékfoglalkozásban az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének munkatársa illetve 1974-től 1985-ig a BME Építészmérnöki Karán, a városépítési tanszéken adjunktus. 1986 és 1989 között a Magasépítési Tervező Vállalat alkalmazottja, 1987-től igazgatója és a montpellier-i Paul Valéry Egyetem vendégprofesszora. 1980-tól az MSZMP tagja, 1978-1980-ban elvégezte a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem filozófia szakosítóját. 1989. március 1-jén kinevezték a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium államtitkárává, majd 1990-ben a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkárává. 1990 márciusától a Budapest-Bécs Világkiállítás kormánybiztosa, 1992. márciusában felmentették.