Csáktornya, 1904. április 7. – Budapest, 1983. október 16.

Hat elemi befejezése után négy polgárit végzett Pécsett. Péksegédként kezdett dolgozni, majd magánalkalmazott lett. 1920-ban lépett be a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba, majd a magánalkalmazottak szakszervezete pécsi szervezetének titkára lett. 1944. december 17-én az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjai közé választották, ettől kezdődően az SZDP pécsi szervezete végrehajtó bizottságának, valamint a városi törvényhatósági bizottságnak is tagja. 1947 novemberétől 1949. július 1-jéig Somogy vármegye, valamint Kaposvár főispánja, egyben a terület közellátási kormánybiztosa volt. Ezt követően 1950. március 13-ig Baranya vármegye és Pécs törvényhatósági jogú város főispánjaként tevékenykedett. A két munkáspárt egyesítésével nem értett egyet, mégis belépett a Magyar Dolgozók Pártjába. 1953 elején az ÁVH letartóztatta, négy év börtönbüntetésre ítélték. 1956 áprilisában szabadult. Ezután, 1964-ben történt nyugdíjazásáig raktárosként dolgozott.