Arad, 1930. július 24.

Apja géplakatos volt. 1953-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karon történelem szakos tanári oklevelet szerzett, az MDP/MSZMP Budapesti Pártbizottság Agitációs és Propaganda Osztály, illetve a Kulturális és Közoktatási Osztály előadója 1958-ig; a Köznevelési Alosztály vezetője volt 1961-ig; közben a budapesti József Attila Gimnázium tanára 1957-1958-ban, és a Budapesti Felsőfokú Tanítóképző Intézetben, tanár 1960-1961-ben. 1961-től a pártapparátusban dolgozott; az MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztályon főelőadó 1970-ig, majd osztályvezető-helyettes 1973-ig, osztályvezető 1973. november 1-jétől 1983. július 6-ig volt. 1975-től az MSZMP KB mellett működő Művelődéspolitikai Munkaközösség, 1973 és 1980 között az Agitációs és Propaganda Bizottság tagja volt. Ezután kinevezték a Magyar Televízió elnökévé, amelyet 1987-ig irányított. 1988-ban lett a Külügyminisztérium munkatársa, előbb Phenjanban 1988-1989 között, majd Albániában nagykövet 1990-ig. Az MSZMP Központi Bizottság tagja 1980. március 27. és 1988. május 22. között volt. Pedagógia kiegészítő szakon végzett 1965-ben, doktorált 1967-ben, majd az MTA Tudományos Minősítő Bizottságban aspiráns; a neveléstudomány kandidátusa 1988-ban lett. Neveléstörténészként elsősorban az 1945 utáni iskolapolitika történetével, a középiskolai reformok politikai, gazdasági és szervezeti kérdéseivel és a középfokú oktatás cél- és feladatrendszerének vizsgálatával foglalkozott.