Kővágószőlős, 1904. december 18. – Pécs, 1979. december 6.

Középparaszti családban született, szülei 12 kat. holdon gazdálkodtak. Hat elemit végzett. 1945-ig 32 kat. hold örökölt földjén gazdálkodott. A helyi képviselő-testület tagja 1929-től, Kővágószőlős község bírája 1930 és 1939 között. 1931-től a Független Kisgazdapárt tagja, a párt helyi szervezetének elnöke és Baranya vármegyei vezetőségének tagja. A Magyar Parasztszövetség alapító tagja 1941-ben. Az ország német megszállása után az FKgP illegalitásba kényszerült megyei szervezetének irányítója. 1944. decembertől a Baranya vármegyei és a pécsi nemzeti bizottság, a pécsi városi és a Baranya vármegyei törvényhatósági bizottság tagja, 1945. januártól az FKgP Baranya vármegyei szervezetének ügyvezető elnöke, a párt országos intézőbizottságának tagja 1945. augusztus 20-ától, az országos kerületi titkára 1945 őszén, a Független Nép című pártlap felelős kiadója. Az FKgP ideiglenes nemzetgyűlési képviselője a Dunántúlon 1945. júniustól, majd 1945. november 4-étől Baranya-Tolna választókerületben nemzetgyűlési képviselője volt. 1947. január 11-én kinevezték a Kereskedelem- és Szövetkezetügyi Minisztérium politikai államtitkárává, 1948. december 8-i lemondása után haláláig meghagyott szőlőjét művelte.  Az 1947. évi választásokon pótképviselő lett. 1956. október-novemberben részt vett az FKgP pécsi csoportjának újjáalakításában, a Baranya Megyei Munkásság Forradalmi Tanácsának megalakításában. A két világháború között a Baranya Vármegyei Hegyközségi Tanács és az Alsó-dunántúli Mezőgazdasági Kamara tagja, a Hangya Szövetkezet kővágószőlősi ügyvezető elnöke. Az Alsó-dunántúli Kisgazdák Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetsége igazgatóságának tagja 1945. júliustól 1948 nyaráig, a Magyar Parasztok Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetsége felügyelő-bizottságának tagja 1947–1948-ban volt.